Görögország nyugati féltekéjén található a Jón-szigetekhez tartozó Lefkas-félsziget. A régióhoz tartozó szigetek közül a legszebbnek tartják partmenti meredek, fehér sziklafalai, vadregényes tájai miatt. Miután egy hajónkat átköltöztettük a Lefkada kikötőjébe, csapatunk pár napos felfedezőtúrára indult. Csak 3 napunk volt, így Meganisi- és Kalamos-szigetekre esett választásunk és őszintén bevalljuk, imádtuk!
Horvátország specialistának valljuk magunkat, így gyakran az ottani infrastruktúrához hasonlítjuk más országok kikötőit. Nos, az kijelenthető, hogy Görögország kikötői nem olyan színvonalúak, mint a dalmát marinák, de marandanó nyomot hagynak az utazóban. Talán a helyiek kedvességének, a táj szépségének vagy a déliekre jellemző nyugodt mentalitásnak köszönhető, mindenképpen olyan kirándulás emlékét hoztuk haza, amit soha nem fogunk elfelejteni.
Budapestről indultunk autóval. A GPS pontosan jósolt, kereken 14 óra alatt értünk Lefkasba. Szerencsére zökkenőmentes utunk volt,az autópályakapuknál sem kellett sokat sorban állnunk, bár közrejátszott, hogy péntek reggel indultunk. Sokan szeretik ezt az úticélt repülő helyett autóval megközelíteni, mivel jóval olcsóbb és kevesebb szervezést igényel. Budapestről nem indul a félsziget repülőterére, Prévezára járat, legközelebb Bécsből mehetünk légiközlekedéssel, cserébe drága is. Így mi is a kocsit választottuk , 6 fős csapatunknak egy 8 fős kisbuszt béreltünk, így kényelemben sem volt hiány.
Lefkada kikötője nagy és jól felszerelt. A kikötő területén található egy kellemes, 3 csillagos szálloda, medencével és bőséges reggelivel. A szállodán kívül épült egy nagy és modern vizesblokk, viszont a zuhanyzáshoz külön kártyát kell igényelni, legegyeszerűbb módon a chartercégtől, akitől hajót bérlünk. 10 perc zuhanyzás 50 Cent. Található még egy kis közért, amely leginkább egy CBA-hoz hasonlít. Gyakorlatilag van minden, de a választék nem sokszínű. Ugyanakkor a kikötőtől 10 perc sétára van egy nagyobb bolt, ahol a szuper szokás, hogy ingyenesen kiszállítják a kikötőbe a megvásárolt termékeket.
A megszokott gyakorlatnak megfelelően, szombaton átvettük a hajót, feltöltöttük minden földi jóval, majd partot rúgtunk. Első megállónk Meganisi-szigeten Spartochṓri volt. Csendes, pici kikötő, ahol parton szinte a vízben vannak az étterem székei, asztalai, napozóágyak. Lefkadatól úgy két óra hajózással elérhető, így maradt időnk strandolni, úszni, sétálni este pedig mi mással, mint Ousoval búcsúztattuk első napunkat.
Meganisi után Kalamos felé vettük az irányt, azonban ez sem egész napos hajózást igénylő táv, bőven volt időnk a nap folyamán egy-két öbölben megállni, fürdőzni, ebédelni, pihenni. Kalamos egész más hatást keltett bennünk. Egy eldugott kikötő, sok-sok hajóval, éttermekkel kávézókkal, strandokkal és egy picike görög faluval. A nyüzsgő turizmus és a világszeme elől rejtett helyiség érzetei keveredtek. A kikötő ura George, aki már a bejáratnál feltűnik csónakjával, hogy segítsen kikötni. A görögökre jellemző vendégszeretet árad belőle, már messziről integet nekünk, majd mint régi ismerőseit üdvözöl és segít helyet találni. Végül két hajóra rákötve tudunk megállni. A kikötői infrastruktúrát úgy tudnám leírni, hogy „görögös”. Mit is jelentsen ez? Az éttermek és kávézók mosdói az egyetlenek, azok használhatók, de mindenhol 1 db van, így a sorban állás maximum akkor kerülhető el, ha az üzletnyitás percében megy az ember. Van egy konténer – nevezzük vizesblokknak – amiben van két zuhanyzó, de, ha ketten is egyszerre szeretnének egy langyos zuhanyt venni, készüljenek, hogy a meleg víz csak felváltva használható.
A következő állomásunk ismét Lefkas volt, mert közeledett rövid túránk vége és indultunk haza. Nem tagadjuk, nehéz szívvel tettük, mert páratlan élményekben és látnivalókban volt részünk.
